Mi a sűrített levegő nyomási harmatpontja?

Az árajánlat az íróasztalán a következő szöveggel jelenik meg: "szárító kimenet: −40 fokos nyomású harmatpont". Vagy egy műszer az üzemben +12 fokot mutat, és nem biztos benne, hogy ez jó vagy rossz. Akárhogy is, a szám fontosabb, mint a legtöbb specifikáció a lapon, és ez az az egy szám, amelyet a vásárlók leggyakrabban félreolvasnak.

Íme a rövid válasz a részletek előtt: a sűrített levegő nyomási harmatpontja az a hőmérséklet, amelyen a levegőben lévő vízgőz kondenzálódni kezd, miközben a levegő még üzemi nyomáson van. Az alacsonyabb szám szárazabb levegőt jelent. A –40 fokos nyomású harmatpont azt jelenti, hogy a levegő olyan kevés nedvességet tart vissza, hogy semmi sem fog kicsapódni belőle, amíg a hőmérséklet –40 fokra nem csökken.

Miért kellett ehhez több mondat? Mert ugyanaz a kifejezés mást jelent attól függően, hogy hol mérik, és mert a szám értelmetlen a nyomás nélkül, amelyen mérték. Ez a két tény okozza a legtöbb vitát a végfelhasználók és a berendezések szállítói között.

Ez a cikk a metrikát a végétől a végéig tárgyalja: mi az, miért különbözik az időjárás-jelentés harmatpontjától, a kettőt összekötő aritmetika, az ISO 8573-1 osztálytáblázat, amely a számot specifikációvá alakítja, melyik szárítási technológia melyik szintet éri el, hogyan válasszunk célt a saját rendszerünkhöz, és hogyan állapítható meg, hogy a megadott leolvasás megbízható-e.

Mit jelent valójában a nyomás harmatpontja

Minden gáz megtartja a vízgőzt. A hőmérséklettől függ, hogy mennyit bír el. A meleg levegő többet, a hideg kevesebbet. A harmatpont egyszerűen az a hőmérséklet, amelyen a levegő mindent megtart - telítettség -, és minden további hűtés a felesleget folyékony vízként kényszeríti ki.

A nyomás harmatpontja ezt a meghatározást a légköri nyomás felett tartott levegőre alkalmazza. SzerintAz Atlas Copco magyarázata a nyomás harmatpontjára, a nyomási harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a sűrített levegő lehűlhető anélkül, hogy a benne lévő nedvesség lecsapódna, az alacsony nyomású harmatpont pedig mindig alacsony víztartalmat jelez. Ezzel szemben az atmoszféra harmatpontja ugyanazt a levegőt írja le, miután azt nagyjából egy oszlopra növelték vissza - az időjárás-előrejelzés által közölt számra.

Ez a megkülönböztetés nem akadémikus. Mivel a harmatpont a nyomástól függ, a tágulás után mért atmoszférikus harmatpont nem hasonlítható össze a vezetéknyomáson mért nyomási harmatponttal, és a kettő összekeverése áll a vitatott szárítóárak jó része mögött.

Miért határozza meg az iparág a harmatpontot a relatív páratartalom helyett?

A relatív páratartalom megmutatja, hogy a levegő milyen közel van a telítettséghez százalékban, ami egészen addig hangzik hasznosnak, amíg észre nem veszi, hogy a levegő melegítése csökkenti a relatív páratartalmát anélkül, hogy egyetlen vízmolekulát is eltávolítana. A relatív páratartalom a hőmérséklet függvényében változik; nedvességtartalma nem. A harmatpont magát a nedvességtartalmat fejezi ki, mint hőmérsékletet, így értelmes marad, ahogy a levegő áthalad egy rendszeren, amely lehűti, kitágul és újra összenyomja. Ezért határozza meg az ISO 8573-1 a sűrített levegő nedvességét nyomási harmatpontként, nem pedig páratartalomként.

Jegyzet:A nyomási harmatpont adata nem teljes két társ nélkül - a nyomás, amelyen érvényesül, és a bemeneti hőmérséklet, amelyre a szárító számított. A –40 fokos névleges érték 38 fokos bemenetnél eltér a gép teljesítményétől, mint az azonos címke 50 fokos bemeneti nyílásnál.

A nyomás harmatpontja és a légköri harmatpont: Miért különbözik a két szám?

A tömörítés nem ad vizet a levegőhöz. Eltávolítja a teret.

Amikor egy kompresszor a környezeti levegőt egy rúdról hétre préseli, a gőz nagyjából hétszeresét tölti be ugyanabba a csőtérfogatba. A víz tömege változatlan, de parciális nyomása - a teljes nyomásnak a vízgőz által képviselt hányada - arányosan nő. A magasabb gőz parciális nyomás azt jelenti, hogy a telítés magasabb hőmérsékleten történik, így a harmatpont emelkedik.

Futtassa ezt fordítva, és a viselkedés megmagyarázza magát. Ugyanazt a levegőt engedje vissza a légkörbe, és a gőz parciális nyomása összeomlik; a mérendő harmatpont erősen csökken. Ugyanazon levegőmennyiségnél a nyomás alatti harmatpont mindig magasabb, - nedvesebbnek-néz ki -, mint a légköri harmatpont. Az Atlas Copco levegőn{6}}szárítási útmutatása ad egy széles körben idézett példát:a +2 fokos nyomási harmatpont 7 bar nyomáson körülbelül -23 foknak felel meg légköri nyomáson.

Ebből két gyakorlati következmény következik.

Először is, ha egy szállító gyönyörűen alacsony harmatpontot ad meg anélkül, hogy megadná a nyomást, kérdezze meg, hol mérték. A kitágulás után kapott szám az atmoszférikus harmatpont, és a tényleges vezetékben{1}}nyomott nyomás harmatpontja a szárító kimeneténél lényegesen magasabb lesz. Másodszor, ha az üzem –20 fokos nyomású harmatponton fogadja a levegőt, és valaki –40 fokos légköri harmatpontot mér egy mintán, akkor ez a két érték pontosan ugyanazt a levegőt írja le. Nincs semmi baj; a két számot egyszerűen különböző nyomáson fejezzük ki.

Hogyan mozgatja a nyomás a harmatpontot: Az átalakítás, kidolgozva

A konverzió ellenőrzéséhez nincs szükség pszichometrikus diagramra, de abszolút nyomásban kell gondolkodnia. A mérőnyomást a légkörhöz viszonyítva mérik, így a tengerszinten egy 7 bar nyomású vonal valójában körülbelül 8,013 bar abszolút nyomást hordoz, mivel 7 + 1.013=8.013.

Ezzel a számmal a konverzió három-lépéses művelet. Tartsa állandóan a vízgőz parciális nyomását, skálázza az abszolút nyomások arányával, majd a kapott gőznyomást alakítsa vissza hőmérsékletre a telítési gőznyomás összefüggés fordítottjával.Az ICS Schneider útmutatója a nyomás és a légköri harmatpont értékek konvertálásáhozmeghatározza a módszert, amelyet az alábbi táblázat egyszerűsített formában tartalmaz.

Alapszabály, hogy 7 bar(g) nyomáson a nyomás harmatpontja és a légköri egyenértéke közötti rés nagyjából 17-25 fok, és a rés nő, ahogy a levegő nedvesebb lesz. A száraz levegő nagyobb szórást eredményez; nedves levegő egy kisebb.

Két működő példa

Példa 1 - a szárító kimenetétől egy szellőztetett mintához.Egy szárító +3 fokos nyomású harmatpontot biztosít 7 bar(g) nyomáson. A vezetéknyomás abszolút értékben 8,013 bar. Ha a mintát 1,013 bar nyomáson atmoszférába tágítjuk, a gőz parciális nyomása 1,013 ÷ 8,013 tényezővel, azaz körülbelül egy nyolcaddal csökken. Ha ezt az alacsonyabb gőznyomást visszaállítjuk egy hőmérsékletre, akkor nagyjából –21 fokot kapunk vissza. Tehát az a -21 fok, amelyet a technikus lát egy szellőztetett mintán, a levegő megfelelő atmoszférikus harmatpontja +3 fokos nyomású harmatponttal.

Példa 2 - egy szellőztetett mintából vissza a sorba.Tegyük fel, hogy egy hordozható higrométer -40 fokot mutat a légkörbe kivezetett levegőn, és valaki azt javasolja, hogy adjon meg egy szárítót ebből az ábrából. Ugyanezt az összefüggést ellentétes irányban dolgozva az ekvivalens nyomás harmatpontja 7 bar(g)-nál nagyjából –20 fok. Ez alacsonyabb osztályú, mint a –40 fok, ami ígéretesnek tűnt. Pontosan ez az a hiba, amely ahhoz vezet, hogy egy üzemet a 3. osztályú szárazságra határoznak meg, amikor a folyamathoz 2. osztályra van szükség.

Figyelmeztetés:Soha ne adjon meg szárítót légköri harmatpont alapján. Mindig a nyomás harmatpontjára konvertálja a rendszer tényleges üzemi nyomásán, mert ez az a szám, amely alapján a teljesítményt a rendszer értékeli.

Az ISO 8573-1 nedvességtartalom osztályok és mennyibe kerül mindegyik

Az ISO 8573-1:2010 szabvány három szennyezőanyag-család – részecskék, víz és olaj – sűrített levegő tisztaságát határozza meg. A víztartalom a maximális nyomás harmatpontja a rendszer üzemi nyomásán, ami miatt a szabvány közvetlenül összehasonlítható a szárító specifikációjával. A 0. osztály szigorúbb, mint az 1. osztály, és a felhasználó és a szállító között állapodnak meg, nem pedig a táblázatban rögzítik.

Az alábbi osztályküszöbök a nedvességosztály táblázatát követikA CAGI sűrített levegő és gáz kézikönyve, tipikus alkalmazásokkalAz Atlas Copco útmutatója az ISO 8573-1 levegőminőségi osztályokhoz.

A szükséges osztályt a rendszerhez legérzékenyebb alkalmazás állítja be, nem az átlag. Ez az egyetlen szabály megoldja a specifikációs érvek nagy részét, mivel a „száraz levegő” iránti homályos vágyat olyan küszöbértékké alakítja, amelyhez a szállító tartható.

Egy olyan osztály megvásárlásának költsége, amelyre nincs szüksége

A szárítás nem ingyenes, és a büntetés leginkább a regenerációs energiában és az elveszett sűrített levegőben landol, nem pedig a vételárban.

A 2. és 3. osztályú alkalmazásokhoz a hőmentes szárítószárítók a saját névleges teljesítményük jelentős részét tisztítólevegőként fogyasztják. ACompressed Air Challenge útmutatás a szárítószeres szárítókhoza szárító névleges értékének 15-20 százalékára teszi ezt a számot, míg egy hűtött szárító nagyjából 0,8 kW-ot vesz fel 100 cfm névleges teljesítményre, ha a nyomásesés leküzdéséhez szükséges kompresszorteljesítményt is beleszámítjuk. Éves viszonylatbanA Chemical Processing elemzése a hőmentes szárítók energiafelhasználásárólmegjegyzi, hogy egy 1000 -cfm-es, fix ciklusú vezérléssel folyamatosan működő, fűtés nélküli szárító évente 300 000 kWh-t fogyaszt.

Ennek a kereskedelemnek az iránya is jól megalapozott: a közzétett összehasonlítások szerint a hidegen -regenerált, fűtés nélküli szárítók energiafogyasztása körülbelül 35 százalékkal magasabb, mint a hővel -regenerált fúvós-légfúvós kiviteleknél, a fúvós-fűtőegységek pedig a szárított teljesítmény durván 0-3 százalékára csökkentik, mivel a termék környezeti levegőjével regenerálódnak.

Ezzel szemben az egy osztállyal túl szárazság költsége valós és visszatérő: vesz egy nagyobb kompresszort az öblítési veszteség fedezésére, és fizet a regenerálásra nem szoruló szárítóanyag regenerálásához szükséges teljesítményért. Egy olyan üzem esetében, amelynek csővezetéke soha nem esik +15 fok alá, a 4. osztályú specifikáció a műszakilag helyes válasz, a 2. osztályú specifikáció pedig a rendszer által nem igényelt védelemre költött pénz.

Melyik szárítási technológia melyik nyomású harmatpontot éri el

A célnyomás harmatpont beállítását követően a technológiaválasztás nagyrészt következik, mert minden szárítási módnak van egy jellemző sávja, amelyet gazdaságosan elérhet.

Ha szeretné látni, hogyan helyezkedik el a technológia a szélesebb kezelési láncon belül, - mit távolít el az utóhűtő és a leválasztó a szárító előtt, és mit távolítanak el a szűrők utána -, akkor amit csinál egy sűrített levegős szárító.

A hűtött szárítás fedezi az ipari igények legnagyobb részét, mivel a legtöbb üzemnek csak a beltéri csővezetékeket és a szerszámokat kell védenie. Ezek az egységek néhány fokkal fagypont fölé hűtik a levegőt, és stabil kimeneti nyomás harmatpontot tartanak fenn, ezérthűtött levegős szárítóka hideg{0}}színpadok legújabb generációja továbbra is a standard első választás marad az általános növényi levegőben. Az ebbe a szegmensbe tartozó gyártók közzétett PDP sávjai -, beleértve a Sollant Treatment hűtött termékcsaládját, amely stabil, 2–10 fokos nyomásharmatpontra van besorolva, valamint a moduláris és vákuum{5}}szárítóanyag-családok –20 és –40 fok között - szorosan illeszkednek a fenti hasznos beszállítói ellenőrzési táblázathoz, amely quot. Ahol a két fő család közötti választás valóban közel van, a tisztító veszteség, a tőkeköltség és az elérhető harmatpont közötti kompromisszumot{10}}ahogyan hasonlítható össze a szárító és a hűtött szárítógép.

Egy figyelmeztetés mindennél fontosabb a szárítószer teljesítményadatainak olvasásakor: a PDP-értékeket névleges bemeneti hőmérsékleten adják meg, általában 38 fokos vagy alacsonyabb hőmérsékleten. Tápláld be a szárítógépet 45 fokos levegővel, és az elérhető harmatpont csökken, mert a szárítóágy nagyobb nedvességterheléssel és melegebb regenerációs ciklussal küzd. Léteznek korrekciós tényezők az áramlásra, a nyomásra és a hőmérsékletre, és ezek alkalmazása az augusztusban érvényes specifikáció és a csalódást okozó specifikáció közötti különbség.

Célnyomás harmatpont kiválasztása rendszeréhez

Van egy szabály, amely elvégzi a nehéz emelést, és ez inkább szabványtól származik, nem pedig eladótól. Adjon meg legalább egy nyomás harmatpontot10 fokkal (18 F) a leghidegebb hőmérséklet alatta levegő az elosztóhálózaton bárhol, az év bármely pontján találkozni fog. Az indoklás egyenes: ha a nyomás harmatpontja a leghidegebb felület alatt van, amellyel a levegő érintkezik, akkor nem tud kondenzáció képződni, mert a telítettséget soha nem éri el.

A műszerlevegő esetében a követelmény formalizált. A leírtak szerintaz ANSI/ISA-7.0.01 műszer-levegő követelményben, a szárító kimeneténél mért nyomási harmatpontnak legalább 10 fokkal a rendszer által tapasztalt minimális környezeti hőmérséklet alatt kell lennie, és a műszeres levegő standard felső határa +4 fokos nyomású harmatpont.

Innentől szigorodnak a pályázati követelmények:

Közvetlen termékkontaktusról akkor beszélünk, ha a szigorúbb adatok az élelmiszer-biztonsági útmutatásból származnak, nem pedig a kompresszorszabványból -A Process Sensing Technologies útmutatója az élelmiszer-{0}}levegőrőlkimondja, hogy az élelmiszer- vagy italtermékekkel közvetlenül érintkező sűrített levegőnek meg kell felelnie vagy meg kell haladnia az ISO 8573-1 2. osztályát, a nyomás alatti harmatpont -40 fok vagy annál magasabb, és folyékony víz vagy vízaeroszol használata nem megengedett.

Hol éljen a célpont, hol nem

Egyetlen üzem-széles nyomású harmatpont általában rossz architektúra. Ha egy telephelyen az egyik folyamatnak –40 fokra van szüksége, míg minden másnak +3 fokon kell lennie, akkor a teljes hálózat 2. osztályba való szárítása azt jelenti, hogy folyamatos lég- és energiabüntetést kell fizetni- az egész üzemben egy gép kiszolgálása érdekében.

A gazdaságosabb megoldás az, ha az üzem nagy részét 4-es osztályra szárítjuk egy hűtött szárítóval, majd közvetlenül az érzékeny folyamat elé helyezünk egy kis szárítószert vagy membránszárítót-a használathoz-. Ön csak a ténylegesen rászoruló levegő után fizeti a szárítóanyag-büntetést, és a rendszer nagy része a rendelkezésre álló legolcsóbb szárítási módszerrel működik tovább. Ennek a megközelítésnek a gyakorlati korlátairól - az áramlás leállítása, hogyan viselkednek a felhasználási pontok--részleges terhelésnél -a szárítót a kompresszor áramlásához, nyomásához és harmatpontjához igazítja.

A nyomás harmatpontjának mérése és ellenőrzése

A harmatpont meghatározása és elérése két különböző probléma, és a köztük lévő rés szinte mindig mérési vagy telepítési probléma, nem pedig a szárító meghibásodása.

Két általánosan használt érzékelőcsalád van, amelyek a pontossági skála különböző pontjain helyezkednek el.A Vaisala harmatpont-érzékelő technológiáinak összehasonlításaegyértelműen meghatározza a kompromisszumot-: a kapacitív polimer érzékelők dominálnak a növényfigyelésben, mivel kompaktak, gyorsak és kedvező árúak, jellemzően ±2 fokos harmatpont körüli pontossággal, míg a hűtött -tükrös higrométerek közvetlenül mérik a fázisváltozást, és körülbelül ±0,1-0,15 fokot érnek el, ezért referencia- és kalibrációs műszerként használják őket.

Ez a pontossági különbség többet számít, mint elsőre tűnik. Ha a folyamat követelményei a szárító névleges teljesítményéhez képest 2 fokon belül vannak, akkor egy ±2 fokos érzékelő nem tudja bizonyítani, hogy megfelel a specifikációnak -, csak azt jelezheti, hogy valószínűleg a közelében van.

A CS Instruments következő áttekintése bemutatja, hogyan működik a mérőkamra a gyakorlatban, beleértve azokat a mintavételi elrendezéseket, amelyek távol tartják az érzékelőt a nedves gáztól és reprezentatív áramlásban:

Telepítési szabályok, amelyek eldöntik, hogy a leolvasás valódi-e

A nyomás harmatpont-leolvasása csak azon a nyomáson érvényes, amelyen a mérés történt, ezért a mintavételezési elrendezések annyira fontosak. A nyomásesés a csövekben, szűrőkben vagy mérőcellában torzítja az értéket; a légkörbe való expanzió után mért érték egyáltalán nem nyomás harmatpont. A gyakorlati telepítési útmutató egy következetes szabályrendszerhez konvergál:

• Szerelje fel az érzékelőt függőlegesen a rendszer száraz oldalára. Soha ne szerelje fel fejjel lefelé, vízszintesen, nedves gázba vagy olyan szárba, ahol nem áramlik a levegő.
• Helyezze a szárító után és a végső szűrés után a szárító teljesítményének ellenőrzésekor, vagy közvetlenül a kritikus felhasználási pont elé, ha egy folyamatot védi.
• Hagyjon távolságot a szárítószeres szárító kimenetétől. Az azonnali mérés a kimenetnél az érzékelőt a regenerációs ciklus ingadozásainak teszi ki, és a fűrészfog{1}}leolvasásait hibásnak tűnik, de nem az.
• A mintavezetékeket tartsa röviden, szivárgásmentesen,{0}}tömören és rozsdamentes acélból vagy PTFE-ből készüljön, nem pedig nedvességet-elnyelő műanyagból, és szabályozza a mintaáramlást -, ha túl kevés lassítja a választ, túl sok nyomásesési hibát okoz.
• Ha a vezeték körülményei túl melegek, piszkosak vagy nedvesek az érzékelőhöz, használjon mintavevő cellát vagy légtelenítő vezetéket, ahelyett, hogy a fővezetékbe szerelné.

Gyakorlati telepítési tapasztalat

Csavarkompresszor-szereléssel kapcsolatos tapasztalataink szerint számos, „kompresszorhibának” tűnő probléma valójában a telepítés körülményeihez kapcsolódik.

Például az üzembe helyezés során mérnökeink különös figyelmet fordítanak a következőkre:

• szellőztetés és hőelvezetés a kompresszortér körül;
• elegendő távolság a karbantartáshoz és a szűrőcseréhez;
• a beszívott levegő tisztasága és irányítása;
• az áramellátás stabilitása és a motor megfelelő forgása;
• sűrített levegős csövek mérete és nyomásesése;
• kondenzvíz elvezetés és szárító felszerelése;
• környezeti hőmérséklet, különösen meleg éghajlaton.

Ezek az ellenőrzések különösen fontosak olyan projekteknél, ahol magas a környezeti hőmérséklet, poros környezet vagy korlátozott a kompresszor{0}}helyiség szellőzése.

Mérnöki csapatunk helyszíni megjegyzése

Gyakori hiba, hogy a kompresszor teljesítményét a telepítési környezet előzetes ellenőrzése nélkül értékelik. A rosszul szellőző helyiségben működő kompresszor magasabb bemeneti és kimeneti hőmérsékletet tapasztalhat, ami befolyásolhatja a működési hatékonyságot, és magas hőmérséklet elleni védelmet válthat ki.

Emiatt javasoljuk, hogy ellenőrizze a tényleges telepítési feltételeket, mielőtt arra a következtetésre jutna, hogy maga a kompresszor alulteljesít.

Öt ok, amiért a harmatpont olvasása félrevezet

Ha a leolvasás nem felel meg a specifikációnak, az ok gyakrabban felfelé, mint az érzékelőben van:

1. A szárító alulméretezett vagy túlterhelt.A mért áramlás helyett a kompresszor adattábláján kiválasztott szárító nem éri el a névleges nyomás harmatpontját, ha a rendszer a kapacitás közelébe kerül. Az öblítési sebesség a szárító névleges értékéhez igazodik, nem a tényleges áramláshoz, így a félig{1}}töltött szárító továbbra is felhasználja a teljes öblítési mennyiséget.
2. Az előszűrők-eltömődtek.A koaleszcens szűrőn keresztüli növekvő nyomásesés csökkenti az áramlást a szárítón, és megzavarja az egység névleges egyensúlyát.
3. A bemenő levegő túl meleg.Egy gyenge utóhűtő vagy egy rosszul szellőző kompresszorhelyiség forró, nedvességgel{0}}terhelt levegőt nyom a szárítóba. Ez az egyetlen leggyakoribb oka annak, hogy a szárítószeres szárító gyengébb teljesítményt nyújt egy nyári délutánon.
4. A szárítószer elfogyott, vagy a regenerálás nem sikerült.Az öblítőszelepek, a fűtőelemek és a ventilátoregységek mind csendesen meghibásodnak. A regenerálási hiba folyamatosan emelkedő kimeneti harmatpontként jelenik meg hetekkel azelőtt, hogy valaki vizet észlelne a vezetékben.
5. A kondenzvizet nem távolítják el.A hibás automatikus lefolyók, az eltömődött szűrők vagy a csővezetékek kiürítetlen mélypontokkal lehetővé teszik a folyékony víz elszállítását az áramlás irányába, ahol nedves mérési eredményeket és nedves szerszámokat eredményez annak ellenére, hogy a szárító megfelelően működik.

A szenzorok eltolódása ezek mellett bonyolító tényező, nem pedig ok: egy kapacitív érzékelő, amely nincs kalibrálva, hónapokig alul- vagy túlértékelheti a valódi nyomásharmatpontot. A folyamatos naplózás és a dokumentált kalibrálási intervallum az egyetlen módja annak, hogy megkülönböztessük a valódi trendet a műszereltolódástól, és ez az ISO 8573-1 audit által elvárt bizonyíték is.

Gyakori tévhitek a nyomás harmatpontjáról

"Az alacsony harmatpont mindig szárazabb levegőt jelent." Csak akkor, ha a nyomás azonos. A -50 fokos légköri harmatpont megfelelhet -30 fok körüli nyomási harmatpontnak 7 bar mellett, - rendszerszempontból nedvesebb, mint egy -40 fokos nyomású harmatpont.

"A szárító kimenetének harmatpontja az a harmatpont, amelyet a folyamat lát." Nem feltétlenül. A szárítóból -40 fokon távozó levegő felszívhatja a nedvességet egy telített szűrőből, egy nedves tartályból vagy egy ki nem ürített mélypontból. Ha a folyamat kritikus, mérje meg a felhasználás helyén, valamint a szárító kimeneténél.

"A –40 fokos szárító –40 fokos teljesítményt biztosít bármilyen körülmények között." A szárítószer teljesítményét egy adott bemeneti hőmérsékleten, nyomáson és áramláson határozzák meg. Változtassa meg bármelyiket, és ezzel együtt változik az elérhető harmatpont is. Emiatt léteznek korrekciós tényezők, és ezért előfordulhat, hogy egy télen működő szárító nyáron nem éri el a célt.

"A szárító mindig jobb." A szárító mindig drágább. Körülbelül +3 fok alatt minden lépés költsége a tisztítólevegő, a regenerációs energia vagy mindkettő - olyan költség, amely minden üzemórában megismétlődik.

Következő lépések

Az árajánlaton szereplő szám csak akkor értelmes, ha nyomáshoz, bemeneti állapothoz és a rendszer leghidegebb felületéhez van kötve. Ha ezt a számítást - a kompresszor áramlására, üzemi nyomására, bemeneti és környezeti hőmérsékletére, valamint a harmatpont-osztályra vonatkozóan végzi, a legérzékenyebb folyamatnak valójában szüksége van - a kezelési szakemberekreSollantleképezheti rendszerét az ISO 8573-1 osztályokhoz, és megerősítheti a szárító méretét. A modellszám helyett adja meg a működési feltételeket, és a specifikáció könnyen megoldható.